Gabonatisztítás, szárítás, tárolás, terményfelvásárlás, inputanyag kereskedelem, terménykereskedelem. A tótkomlósi gabonatelep a 2008- ban kezdte meg működését. A két megye határán létesült szolgáltató telep a Békés megyei gazdák mellett az ágazatban vezető inputanyagkereskedők és terményfelvásárlók számára nyújt szolgáltatást. A régió meghatározó szolgáltató telepeként ügyfeleinkkel hosszútávú kapcsolatra törekszünk, különös figyelemmel arra, hogy az együttműködés minden fél számára eredményes legyen.

A tavaszi árpát elsősorban sörárpaként termesztik és maláta készítéshez használják fel, de hasznosítása szerint lehet takarmány árpaként is termeszteni.

Az őszi árpa vetésterülete a világon 50-60 millió hektár. Hazánkban elsősorban takarmányozási célra használják, de a világ számos országában kenyérgabonaként is. A világon a negyedik legfontosabb gabonaféle.

Söripari követelmény az alacsony (11,5%) fehérjetartalom. Ezért kifejezetten fontos, hogy a sörárpa a tenyészidőszak kezdetén jusson a nitrogénhez, mert a bokrosodási fázis után már a termésnövelő hatása helyett a fehérjetartalom növekedését váltja ki!

A tervezett termésre számított foszfor és káliumműtrágyákat az őszi talajmunkák során, alaptrágyaként javasolt bedolgozni.

A nitrogén műtrágyát vetést megelőzően kell tavaszi alapműtrágyaként vetés előtt a talajba dolgozni, fejtrágyázása nem javasolható csak tavaszi takarmányárpa termesztése esetén, aminek kifejezett termésnövelő hatása lesz.

A tavaszi sörárpa tápanyagigénye 1 tonna szemtermés és a hozzátartozó melléktermés előállításához:

• Nitrogén: 20 kg/t
• Foszfor: 9 kg/t
• Kálium: 21 kg/t
• Kalcium: 8 kg/t
• Magnézium: 2 kg/t

A termés fehérjetartalmának az értékesíthetőség szempontjából döntő szerepe van, ezért kiemelten fontos a talajvizsgálati eredményekre alapozott szaktanácsadás és csak a szak tanácsolt mennyiségű nitrogén hatóanyag kijuttatása!

Az őszi búza termését több a növénytermesztésre ható tényező befolyásolja. Nagyon fontos hangsúlyozni és kiemelni ezek közül a szakszerű, harmonikus tápanyag-utánpótlást, melyre sok helyen még mindig nem jut elég figyelem és szakszerűség. Sok esetben tapasztalható a megszokásból való műtrágyázás, a sokéves megszokott műtrágya mennyiségek és összetételek kijuttatása.

Az őszi búza tápanyagigénye 1 tonna szemtermés és a hozzá tartozó szalma előállításához:

• Nitrogén: 27 kg/t
• Foszfor:11 kg/t
• Kálium:18 kg/t
• Kalcium: 6 kg/t
• Magnézium: 2 kg/t

A mikroelemek közül különösen érzékeny a réz és mangán hiányára!

Hazánkban a kukorica a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény. Legnagyobb arányban, közel 90%-ban takarmányozásra használjuk fel. Az ipari feldolgozás mintegy 7%-ot tesz ki, ezen belül a keményítő, az invertcukor és alkohol előállítás jelentős - ez utóbbiak részaránya folyamatosan nő.

A kukorica a jó mészállapotú talajokat kedveli, de a gyakorlatban savanyú talajokon is eredményesen termesztik. A meszezésre szoruló területeken általában kukorica alá meszeznek, mert a friss meszezésre igen jól, jelentős terméstöbblettel reagál. Ebben az esetben a Zn pótlásra feltétlenül figyelni kell. Jelentős a vízigénye, és a jelenlegi, nagy termőképességű fajták esetén a legtöbb évjáratban ez korlátozza a terméslehetőségeket.

A kukorica tápanyagigénye termőhely függvényében, közepes szintű talajellátottságot feltételezve:

• Nitrogén: 20-28 kg hatóanyag/tonna termés
• Foszfor: 11-22 kg hatóanyag/tonna termés
• Kálium:18-26 kg hatóanyag/tonna termés

A mikroelemek közül a cink hiányára érzékeny, a növény fejlődésében visszamarad, romlik az N beépülés, a leveken fehér sávozottság figyelhető meg. A cink ma terméskorlátozó tényezővé válhat, érdemes a pótlásra gondot fordítani. A közismert P - Zn antagonizmusból fakadóan foszfortöbblet esetén különösen meszes talajokon relatív Zn, hiánnyal kell számolni, ami jelentős termésveszteséget eredményezhet.

A napraforgó Észak-Amerika nyugati részéről származik. Európában először dísznövényként honosodott meg az 1550-es években. Az olajtartalmának kivonásának szabadalmát 1716-ban fogadták el, de e célból való termesztése csak az 1800-as években kezdődött el. Ma a napraforgó az egyik legfontosabb szántóföldi növényünk. Jelentőségét az emberi táplálkozáshoz nélkülözhetetlen olajtartalma adja.

Jelentős a D- és E-vitamin tartalma. Az olaj legnagyobb része a magbélben található. A magbél olajtartalma 65-70 %, nyersfehérje tartalma 20-25%. Fehérjetartalmának nagy része vízben és híg sóoldatban oldódik. Az olajipari melléktermékként keletkező extrahált napraforgódara értékes fehérjetakarmány. Az alacsonyabb olajtartalmú napraforgó kaszat madáreleségként hasznosítható.

A napraforgó hazánkban a legnagyobb területen termesztett olajnövénye. Víz és tápanyagigényes kultúra, 1 tonna kaszatterméshez (és a hozzátartozó melléktermékhez) a növény a következő tápelem mennyiségeket használja fel:

• Nitrogén: 41 kg/t
• Foszfor:30 kg/t
• Kálium:70 kg/t
• Kalcium: 24 kg/t
• Magnézium: 12 kg/t
• Kén: 10 kg/ha

A mikroelemek közül különösen érzékeny a bór hiányára!

Bemutatkozó videó:

AGRO-GREEN INVEST KFT.

Ha felkeltettük érdeklődését keressen minket elérhetőségeinken!